Animal Heart ---> fantasy94.gp
Navigáció

Főoldal
Bejelentkezés

"Minél több emberrel találkozok, annál jobban szeretem a kutyáimat."
Személyes
Panda, Luca, Maraton, Shadow, Krona, Tequila, Zorka, Cloe

"A kutya már nem állat, még nem ember."
(Csányi Sándor)

A kutya története
Kutyafajták
A "titkos" nyelv
Tanuljunk együtt
Egészségügy
Táplálás
Kutyatartás rejtelmei
101 Nagykutya
Kutyahírek
Problémák / Megoldás

 

Egy csontot dobni a kutyának még nem jótékonyság. A jótékonyság megosztozni a csonton a kutyával, amikor ugyanolyan éhes vagy, mint ő.
(Jack London)

Állatvédelem

 
Chatbox
 
Cserék ^.^


 

Képre vár: Récii, Hikari

 
Események,versenyek

(katt a nagyobb méretért)

 

 

 
Mentor program
 
Hányan voltak itt?
Indulás: 2007-11-13
 

Mi újság a házunk táján?!

Azok a bizonyos rossz kutyák...

2013.12.09. 08:10, Alina
már ha van ilyen

Gazdi mindig jön azzal, hogy rossz kutyák voltunk. Ilyenkor nekem erőteljesen rázogatja az ujját, meg csúnyán néz, a többieknek még magyaráz is. Mennyi előnye van annak, hogy süket vagyok... így legalább nem kell hallgatnom, hogy milyen rossz kutya vagyok, meg hogy szégyelljem magam. De én nem is szoktam rosszat csinálni! Egy dolog van, amit ő rossznak vél, de szerintem azzal is minden oké. Ha nem ad nekem enni akkor mikor éhes leszek akkor kiszolgálom magam. Szerintem nagyon rendben van ez így, nem? Akkor mérgesedett meg a gazdi nagyon, mikor én hajnalban megéheztem, és mivel az udvaron kellett aludnunk, mert nem szabad bemenni a szobába, így nem tudtam neki szólni, hogy éhes vagyok, ki kellett nyitnom az ajtót, és bemenni a konyhába, hogy kiszolgáljam magam. Persze jöttek a többiek is, pedig őket aztán a kutya se hívta, és így minél több kaját kellett befalnom, nehogy éhes legyek míg a gazdi fel nem ébred, mert akkor nem lesz mit ennem. Akkor ettem először töpörtyűt... nem lett éppen a kedvencem, de megettem, nehogymár más egye meg! Mikor elérhető helyről elfogyott az összes ehető, nekiestünk a kukának, hiszen onnan is tök jó illatok jöttek. Csak kicsit borítottuk ki, nem nagyon, és egy csomó finomat megmentettünk belőle, de gazdi nem értékelte. Mikor felkelt mi éppen a kuka tartalmát vizsgáltuk, a franc gondolta, hogy ebből ekkora balhé lesz, így csak ránéztünk, csóváltunk és folytattuk tovább. Ő elkezdett ordítani, nekem nagyon hadonászot, aztán repkedtek a seggrepacsik. Na ennek nem örültem. Behúzott farokkal menekültem az udvarra a többiekkel együtt, aztán meg olyan cuki fejjel néztem, ahogy csak tudtam, hogy rájöjjön, hogy annyira éhes voltam, és nem akartam felkelteni. Szóval ez nem rosszaság.
A szomszéd kutya, a Ralfi! Na az rossz. Én nem. Ő mindent szétszed amit lehet. Ha az udvaron van hagyva akkor mindig talál valamit amit tönkretehet. Hiába magyaráztam neki, hogy az úgy nem jó, ő akkoris. Hát akkor csináljad, nemérdekel. Most meg dekkolhat a kennelben amíg a kétlábúak haza nem érnek. Ma is kinnhagyták az udvaron, mert siettek, így gazdi ment át, hogy becsukja a kennelbe. Ő megsajnálta, hogy majd áthozza játszani. De mikor meglátta, hogy a tóban pacsál, és hiába szólt rá csak szórakozott tovább, így maradt neki a kennelsors. De olyan buta, hogy az már egy külön fogalom. Hát ő nem érzi, hogy hideg van? Gazdi meg biztos gondolja, hogy én milyen jó kutya vagyok, nem csinálok ilyeneket. Najó, de nálunk nincs is tó amibe belemásznék.... Mert belemennék én, de csakis a melegbe. Az táncsak nem rossz ha lehűtöm magam, vagy mégis?

Hol van a nasim??

2013.12.08. 09:01, Alina

Említettem nektek ezt a karácsonyi vásáros dolgot tegnap, amiből nekem sok kutyakekszem lesz. Egy csöppnyi türelem nélkül vártam, hogy mikor veszik meg az első játékot, amit nagykegyesen felajánlottam, mert az a gazdinak nekem kellett volna adni, hogy játszhassak vele. Mikor végre megvettek valamit tökre megörültem, hogy akkor jön a keksz. De nem jött. Azt mondta, hogy legyek türelmes. Már itt van a reggel, megvettek egy csomó dolgot, de még mindig nincsen keksz!! Hogy a francba működik ez? Tudjátok milyen kemény munka noszogatni a gazdit, hogy válogssa ki a cuccait?! És sehol sincs a kekszem... Kiszámolta ma reggel, láttam, hogy mennyi van eddig, és abból egészen pontosan nagyon sok keksz jön ki. De én még egy darabot se kaptam!!! LÁZADÁÁÁÁÁS! Várok még egy kicsit, ha akkor se lesz nasi nagyon mérges leszek ám... Vajon a dogók megkapták már a nasira valót és csak én nem? Gazdi valami utálásra vár, hogy tudjon venni nekem, mert még mindig nincsen vasa, de az nem is kell, mert nem lehet megenni. Majd utánajárok már, hogy csak én nem kaptam nasit, vagy senki sem. Megkérdem az Erát, ő úgyis megmondja.
Még ma is pakoltatom a gazdit, már rakott oda mára egy adag fényképezni valót, meg elzavarom jövőhéten a másik házhoz, hogy ott is válogasson, mert akarok nasit, a mentett dogók is akarnak nasit, a gyerekek meg játékot. Ő meg vegye megtiszteltetésnek, hogy felteheti a képeket meg eladhatja őket. Hát de most nem?

 

Fegyver nélküli blogfoglalás

2013.12.07. 13:13, Alina
avagy túrjuk ki a gazdit a saját honlapjáról....

Sziasztok!
A napokban elkezdtem olvasni Demény blogját, ami nagy hatással volt rám. Eddig úgy gondoltam, hogy a gazdi nevel minket, de rá kellett jönnöm, hogy az egész amit eddig csináltam teljes mértékben felesleges volt, ugynis nekünk kell nevelni a gazdikat, nem nekik minket. Most, hogy ezt megtudtam azonnali hatállyal befoglaltam a blogját, és innentől kezdve én vezetem. Pont. Nagy ellenkezés nem volt, nem kifejezetten foglalkozott velem. Na de nembaj. Menet közben elért a karácsonynak a szelleme vagy szaga vagy akármije, és olyan dologra vetemedtem amire eddig még sose, de nagyon jól esett ám... Parancsot adtam ki a gazdinak, hogy válogassa ki a kacatjait, és ami nem kell neki azt rakjuk fel eladni, és adjunk belőle a dogó mentésnek a többiből meg nasit veszek. Töpörtyűt nem, amiért Demény van megőrülve. Én nem szeretem. És képzeljétek el, gazdi meg is csinálta amit mondtam neki. Magyarázott ott valamit, még jó, hogy nem hallok, mert lehet, hogy a fenekébe kellet volna harapnom érte. Tehát így esett meg a blogfoglalás.
Az ok pedig, hogy a sarkamra kellett állni az, hogy mióta átköltöztek a másik szobába, nekünk az udvaron kell maradni. Hát micsoda kicseszés ez már velünk? Jó, van házunk meg még mindig ágyon alszunk, de szobába a nagyonmelegbe akarunk. A gazdi is itt algériáskodik meg fulladozik állandóan, meg mi porosak meg koszosak vagyunk, és hullajtjuk a szőrünket. Ők is koszosak lennének, ha nem fürdenének minden nap, nekik meg a hajuk hullik, szóval ennyi erővel akkor mi is bennlehetnénk ők meg kinn. Nem értem én ezeket a hülyeségeket.
A gazdi már régóta gyűjti a sós ropogtatni valók csomagolásait, mert azt ha belerakja egy nagy dobozba, mikor már sok van és elküldi akkor kap érte a dogómentés pénzt, és lesz nasi a többi dogónak, akik még gazdit keresnek. Tehát ha van neked, vagy szoktál enni olyat, akkor küld el nekünk, mert nemsoká sok lesz már és akkor lehet küldeni. És akkor lesz nasiiiii. Van olyan csont alakú kutyakeksz. Na az finom. Olyat én is kérek.

Cloe bemutatkozik

2013.12.06. 07:41, Alina

Halihó mindenki!
Cloe vagyok, legalábbis mostmár. Nem emlékszem előtte volt-e nevem és ha igen akkor mi. Na meg azt is csak a jóisten tudja, hogy mit kerestem én Kübekházán a főutcán, mikor senki sem tudta a faluban, hogy kié vagyok, még sose láttak olyat, mint én. A szerencse rám mosolygott mikor anya és apa rám talált, de aztán őkis bementek egy nagy épületbe, ahova én nem mertem bemenni meg szerintem nem is örült volna nekem a sok kétlábú. Gondoltam, hogy ezek ahonnan jöttek, oda még úgyis visszamennek. A kutyák is ezt csinálják többnyire, hát akkor ők miért ne? Jól sejtettem, hamarosan találkoztam velük ott ahol véget értek a szagok. Kicsit álltunk kinn az utcán, aztán meg valami házhoz vittek, ahol volt egy kennel. Ez ismerős volt, biztos találkoztam már ilyennel, mert nem akartam bemenni. Kitakarították meg adtak nekem inni, ami már éppen jól jött, ugyanis kegyetllenül szomjas voltam. Ezt kihasználva ők becsuktak a kennelbe és elmentek. Nem igazán örültem neki, és ezt tudtukra is adtam, ugyanis a csodálatos hangomtól zengett az egész utca. Ja, azt nem is mondtam még, hogy borzasztóan szép és aranyos is vagyok, meg kedves meg minden. Na de visszatérve a történethez. Naponta 2x 3x jöttek hozzám, kinyomogatták a puklimat, bekenték, adtak valami borzalmas ízű bogyót, amit mindenféleképpen meg kellett ennem meg még enni is hoztak. Olyankor voltam kiengedve a kennelből és akkor szaladgálhattam. Eleinte nem sok kedvem volt, de aztán már játszottam is. Nem tudom hány nap telhetett el, akkor megint mentünk valahova. Valami madzagot raktak rám és sétálgattunk összevissza. Nekem meg aztán marha sok kedvem volt hozzá, főleg, hogy mindentől tele lett a képzeletbeli bugyim. Na mindegy. Az egyik ilyen madzagos mókánál valami ismeretlen házhoz mentünk, ahol elég sok kutya volt, és én megint teleraktam a bugyogót, ugyanis a puklim se véletlenül volt, és csak remélni tudtam, hogy ezek nem olyan vérengző fenevadak. Elég furcsa szerzetek az biztos, de végülis elviselhetőek. Anya meg apa is tök rendes, csak azt nem értem, hogy mi a francért nem mehetünk be a szobába, mikor ott tökjó meleg van. Na meg folyamatosan azt emlegetik, hogy büdös vagyok, meg hogy fürdeni kell. Én büdös?? Hát ezt kikérem magamnak. Ez a legújabb parfüm. Vagy valami olyasmi. De annak ellenére, hogy kicsit szagos vagyok, még mindig irtó cuki, és várom a leendő gazdimat. :) Ha esetleg te is csodaszépnek tartasz, de nem tudsz vagy akarsz örökbefogadni, azért küldhetsz nekem egy kis nasit, vagy nasira valót. Itt van anya e-mail címe, itt meg tudod vele beszélni, hogy hova kell küldeni. ;) pandahusi@gmail.com 

Élet a menhelyen, egy kidobott kiskutya meséje...

2013.11.01. 07:47, Alina

Sziasztok!
Tudom, tegnap is én írtam, de ahogy a végén felelevenítettem a múltat, úgy muszáj ezt leírnom. Még három hónapos sem voltam, mikor a gazdám úgy döntött, hogy nem kellünk neki, ő különben se akar kölyköket és mi csak útban vagyunk. Tesóimmal egy ház udvarában kötöttünk ki, ahol szintén nem kellettünk. Borzalmas érzés volt, hogy mi senkinek sem kellünk, jobban örültünk volna, ha inkább meg sem születünk. Ezután kerültünk be a menhelyre. A kennelünk kicsi is volt, koszos is, és másokkal is kellet osztozni rajta, szóval elég zsúfoltan voltunk. Minden nap 1-2 órát voltunk kinn a foglalkoztatóban a többi kölyökkel, ahol játszhattunk, megmozgathattuk lábainkat, de gyorsan telt ám ez az idő, és aztán ismét a kicsi kennel. Enni egy tányérba kaptunk, és ha nem habzsoltál elég gyorsan, akkor nem maradt neked. Napról napra egyre jobban küzdöttünk a kajáért, és ahogy nőttünk a helyért is. Büdösek és koszosak voltunk. A saját ürülékünkben tapickoltunk. Hiába lettünk kitakarítva naponta egyszer, gyorsan tele lett a kennel. Mikor valaki idegen végre járt arra felénk, mindenki csillogó szemmel figyelte, hangos ugatás és nyüszítés a kennelsoron. Mindenki reménykedett, na végre, lesz új családom. Először a szomszédos kennelből ment el egy kiskutya, aztán kettővel arréb, volt akiket nem is láttunk csak a hangját hallottuk, meg hogy csukódik az ajtó, és egy kutyus boldogan vakkant "Ég veled!"-et. Volt olyan idegen, aki a mi kenelünk előtt állt meg, és lázasan mutogatni kezdett. Kivették az egyik tesómat, tudtam, ő már szerencsés, de azt is tudtam, hogy nagyon fog hiányozni. Eltelt még egy kis idő, mikor megint nyílt a kennel, még egy tesót elvittek. Kezdtem elveszteni a reményt, hogy lesz családom, csak szomorúan ültem a sarokban. Egy nap ismét nyílt a kennel ajtó, a gondozó felém nyúlt, menekülni akartam, legutóbb mikor csak ő jött akkor valami szörnyen megcsípett és fájt utána egy darabig. Ahogy elindultunk ki a kennelek közt, akkor láttam meg Ő-t. Ott állt teljes valójában, és csak rám várt. Nem érdekelte, hogy büdös, koszos és még kakis is vagyok, magáhozszorított és elindult velem az új életem felé. Nem mondhatni, hogy boldog kutya lettem volna a menhelyen, csak a remény tartotta bennem az életet. De mikor hazaértünk az új családhoz, tudtam végre boldog lehetek. Anya lefeküdt mellém a földre aludni, hogy ne pisiljem össze az ágyát, rengeteget sétáltunk, és lassan sikerült megértenem, hogy nem kell küzdeni a kajáért, senki sem veszi el tőlem. Mikor már nem pisiltem össze-vissza felköltöztünk az ágyára és elalvás előtt együtt néztük a csillagokat az ablakból.
Na és most kedves olvasóim, hasonlítsátok össze a két képet, és gondolkozzatok. Mennyire éri meg életet adni a kiskutyáknak, ha bizonytalan, hogy hova kerülnek. Miért nem inkább a menhelyekről fogadnak örökbe kutykat? Egy felnőtt kutya is ugyanúgy beilleszkedhet a családba, neki is jár a boldog befejezés. De miért kell mégis a menhelyeken várniuk a halált? Azért mert felelőtlenek és meggondolatlanok vagytok. Szaporítotok ész nélkül, azért tart itt az állatvédelem, ahol most tart. Rengeteg kóbor kutya várja, hogy végre szerető családba kerüljön, de ti még most sem hagyjátok rá a szaporítást. Mire jó ez?

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre