Ebad� bevezet�s�t, a farokcsonk�t�s szab�lyoz�s�t, valamit az �llatv�delmi b�rs�g drasztikus emel�s�t is tervezi a korm�ny. S�t, a kock�zatosnak �t�lt fajt�k gazd�it is pr�b�lj�k megk�m�lni a negat�v diszkrimin�ci�t�l.

A Vid�kfejleszt�si Miniszt�rium �ltal beterjesztett t�rv�nyjavaslat szerint �venk�nti eb�ssze�r�st v�gezn�nek, ez azonban �llami feladat, �gy ebrend�szeti hozz�j�rul�st, vagyis ebad�t vezetn�nek be a forr�s biztos�t�s�hoz. Mentes�ln�nek azonban a d�jfizet�si k�telezetts�g al�l azok a kutyatulajdonosok, akik kedvenc�ket menhelyr�l v�lasztott�k ki- ezzel el�seg�tve az �r�kbefogad�si hajland�s�got. Azoknak sem kellene hozz�j�rul�st fizetni, akik ivartalan�tj�k kuty�jukat �s mikrochippel l�tj�k el �ket. R�ad�sul h�ztart�sonk�nt egy eb ut�n k�relmezhet� lenne az �nkorm�nyzatn�l a d�jmentess�g.

Mag�r�l az �sszegr�l m�g nem sz�l a f�ma, a tervezet szerint a t�rv�ny hat�rozn� meg azokat az �sszeghat�rokat, amelyek k�z�tt az �nkorm�nyzatnak �ll majd m�dj�ban meg�llap�tani az ebad� helyi viszonyoknak megfelel� m�rt�k�t. A javaslat megtiltan� a kuty�k f�lkorrekci�j�t, �s a farokcsonkol�st is csup�n h�t napos korig v�gezhetn�k majd el az ebeken. Az indokl�s szerint ugyanis a beavatkoz�s nagyon kock�zatos, �m ar�nyos eg�szs�g�gyi el�nnyel nem j�r.

Mindenk�ppen �dv�z�t�, hogy n�gy h�napos kor alatt nem k�thet� ki kutya ezut�n, valamint az �llatv�delmi b�rs�g �sszeg�t is drasztikusan emelni k�v�nj�k- mind a mag�nembereket mind a gazdas�gi haszon�llatokat tart� v�llalkoz�sokat illet�en. A maxim�lisan kiszabhat� b�rs�g ugyanis 1998 �ta 150 ezer forint, ami m�r elvesztette visszatart� erej�t. Aki pedig m�gis v�t a szab�lyok ellen, az k�telezhet� lesz �llatv�delmi oktat�sra vagy esetleg �llatmenhelyen v�geztethetnek vele k�zc�l� munk�t.

Ezent�l orsz�gos nyilv�ntart�st k�v�nnak vezetni a mikrochippel megjel�lt kuty�kr�l, melyre a Magyar �llatorvosi Kamara Petvetdata nev� rendszere lenne kijel�lve. Emellett pedig a vesz�lyes �llatokr�l is orsz�gos adatb�zist hozn�nak l�tre.

V�ltoz�s a vesz�lyes ebek meg�t�l�s�ben

Ezent�l nem fajta alapj�n, hanem csak az eb viselked�se nyom�n nyilv�n�thatj�k az �llatot vesz�lyess�, hiszen az eb tart�si k�r�lm�nyei valamint a gazda hozz��ll�sa mer�ben befoly�solja a kutya vesz�lyess�g�t- �ll a dokumentumban. Mindemellett a tervezetben ennek indokl�sak�nt a kutyatart�k tulajdonhoz val� jog�nak korl�toz�s�nak felold�sa is szerepelt, valamint hogy jogbizonytalans�got okozott a pit bull terrier �s staffordshire terrier fajt�k �s kever�keiknek megk�l�nb�ztethetetlens�ge. Mert m�g el�bbit a vesz�lyes �llatok k�z� sorolta a jogalkot�s, ut�bbit nem. Ha azonban a kutya s�r�l�st okoz, elkobozhatj�k gondatlan gazd�j�t�l.

Az Alkotm�nyb�r�s�g tavaly szeptember 30-i hat�llyal megsemmis�tette a vesz�lyes �s vesz�lyesnek min�s�tett eb tart�s�r�l �s a tart�s enged�lyez�s�nek szab�lyair�l sz�l� korm�nyrendeletet. Az eur�pai �llamok szab�lyrendszer�nek vizsg�lata nyom�n l�trehozn�nak Magyarorsz�gon is egy fajtalist�t, mely alapj�n az adott fajta gazd�ja csak sz�jkos�rral, nyak�rvvel valamint k�t m�tern�l r�videbb �s nem kih�zhat� p�r�zon vezethetn� kedvenc�t.

A tervezet az amerikai pit bull terriert, a bandogot, az amerikai staffordshire terriert, a kauk�zusi juh�szkuty�t �s a rottweilert min�s�ten� kock�zatos fajt�nak. A diszkrimin�ci�t elker�lend� azonban lenne lehet�s�g szak�rt�k �ltal kidolgozott �s a vid�kfejleszt�si miniszter szerint is j�v�hagyott vizsgarendszeren val� r�szv�telnek, amely teljes�t�se ut�n felment�st kapn�nak a gazd�k e k�telezetts�g al�l.

forr�s: Balogh Zsuzsa, haziallat.hu