A bolh�k jelent�ktelen �s �rtatlannak t�n� cs�p�se gyakran b�rbetegs�get okoz.
Sz�mos kutyatulajdonos �szlel kedvenc�nek b�r�n s�r�l�seket, melyeket ekc�m�nak tekintenek. Val�j�ban ez a b�rgyullad�s nem m�s, mint a bolhacs�p�s kiv�ltotta allergia. Kimutatt�k, hogy a bolh�k ny�la olyan anyagokat tartalmaz, melynek a b�r bizonyos alkot�r�szeivel egy�ttesen �gynevezett allerg�neket form�lnak. Ekkor kialakul egy allergi�s reakci�, melynek k�vetkezm�nyei l�tv�nyosak �s sokkal s�lyosabbak, mint ha egyszer�en csak n�h�ny bolha �tmeneti tart�zkod�s�r�l lenne sz�. A betegs�g az�rt is aggaszt�, mert erre az �v k�l�nb�z� szakaszaiban a kuty�k nem egyform�n �rz�kenyek.

A bolh�k k�rforg�sa
A bolh�k csak addig vannak a kuty�kon, am�g annak v�r�vel t�pl�lkoznak. A bolh�k a k�rnyezetben szaporodnak. Itt tal�lhat�ak a pet�ik, l�rv�ik, herny�ik �s b�bjaik. H�zon bel�l a bolh�k t�bb mint egy �ven kereszt�l is k�pesek �lni. �ltal�ban nem k�nny� �szrevenni �ket, mert megb�jnak a r�sekben, zugokban (parketta, sz�nyegek, falak alapjai, karossz�kek). Annyira el tudnak rejt�zni, hogy egy bolha megtal�l�sa eset�n 50.500 k�z�tti tov�bbi bolh�val sz�molhatunk h�zunkban.

A bolh�k id�nye
A betegs�g id�nyjellege nyilv�nval�. A bolh�k aktivit�sa tavasszal kezd�dik �s �sszel �r v�get. Ha azonban a parazit�knak siker�lt bef�rk�zni�k �llatok lakta helyre, a probl�m�k eg�sz �vben fenn�llhatnak.
Elm�letben egyetlen bolha elegend� az allergi�s reakci� kiv�lt�s�hoz, melynek f� okoz�ja a macska bolh�ja.
El�fordulhat, hogy a t�bb, egy h�zban �l� kutya �s macska k�z�l csak egy kuty�n jelentkezik az allergia. A t�bbiek szemre eg�szs�gesnek l�tszanak (a macsk�k sokkal kev�sb� �rz�kenyek a parazit�kra). N�h�ny fajta – n�met juh�szkutya, szetterek, terrierek, dalmat�k – fog�konyabbak a b�rgyullad�sokra. Egy�ni �rz�kenys�gt�l f�gg�en az �sszes fajt�n megjelenhet ez a betegs�g. Az els� probl�m�k gyakran az els� �v bet�lt�sekor megjelennek �s a 3. �let�vig tartanak.

T�netek
A t�netek nagyon jellegzetesek. Gy�tr� viszket�s jelentkezik a hason, h�ton �s a v�gtagokon. Az �gy�k �s a h�tgerinc �ltal bez�rt h�romsz�gben sebek keletkeznek. A sz�rtakar� ritkul, f�leg a feh�r kuty�kon l�that� j�l a sz�rsz�lak t�redez�se, a b�r megvastagod�sa �s nedvedz�se.
Az allergia a comb ter�let�n nedvedz� h�lyag form�j�ban n�h�ny �ra alatt is megjelenhet, melyet az �llat folyamatosan nyalogat �s harapd�l. Ez a bolhaallergia kev�sb� felt�n�, de rendk�v�l heveny lefoly�s� form�ja. A t�netek �s a bolh�k jelenl�te vagy az �llat �r�l�k�nek vizsg�lata ut�n a diagn�zis fel�ll�t�sa az �llatorvos feladata. Ilyen esetben meg kell vizsg�ltatni a h�zban lak� t�bbi �llatot is.

Kezel�s
A kezel�s a bolh�k k�rnyezetb�l t�rt�n� – f�k�pp a macskabolh�k – elt�vol�t�s�n alapszik, mivel a macska bolhahordoz� is. Ez neh�z m�velet, ugyanis a bolh�k kev�s id�t t�ltenek az �llatokon, egy�bk�nt pedig nagyon j�l megb�jnak a k�rnyezetben. A s�r�l�sek nem megfelel� kezel�se eset�n az �rintett b�rfel�let megvastagszik �s m�sodlagos, gennyes b�rgyullad�s alakul ki. A m�sodlagos gyullad�sok kezel�s�hez �ltal�ban b�rfert�tlen�t� szereket, ken�cs�ket �s szteroid tartalm� gyullad�s g�tl�kat alkalmaznak.
K�l�n�sen s�lyos, sz�tterjedt �s ellen�ll� gyullad�sok eset�ben sz�jon �t szedhet� avgy parenter�lis kezel�sre van sz�ks�g. Az allergi�s t�netek k�vetkez� �vben t�rt�n� megjelen�s�t el lehet ker�lni, ha a kuty�kon a megfelel� bolhaellenes szereket alkalmazzuk vagy a bolh�k biol�giai ciklus�t megszak�tjuk.
Ma rendk�v�l nagy v�laszt�kban �llnak rendelkez�s�nkre bolhairt� szerek. K�rj�k �llatorvosunk v�lem�ny�t a kuty�nk sz�m�ra legalkalmasabb szer kiv�laszt�s�hoz.