A k�h�g�s nem betegs�g, hanem t�net, vagyis l�gz�si probl�m�k vagy t�bb�-kev�sb� s�lyos betegs�gek jele. Ez�rt azt nagyon vesz�lyes figyelmen k�v�l hagyni.
A k�h�g�s egy �sszetett mechanizmus, melynek seg�ts�g�vel a l�gz�szervekb�l gyorsan ki�r�lnek az irrit�l� g�zok vagy az idegen r�szecsk�k, b�rmilyenek is legyenek.

A k�h�g�s mechanizmusa
A mechanizmus m�ly bel�gz�ssel veszi kezdet�t, ezt er�s kil�gz�s k�veti, melynek sor�n a leveg� a z�rt hangr�s fel� pr�sel�dik. A hangr�s kiny�lik, �s a leveg� nagy sebess�ggel ki�ramlik. Ez egy olyan hanggal j�r, amit mindannyian ismer�nk (vagyis k�h�g�st hallunk ilyenkor). A kuty�n�l a k�h�g�s mindig betegs�get jelez. Ez a mechanizmus, mely alapj�ban v�ve j�t�kony hat�s�, hiszen a zavar� idegen r�szecsk�k elt�vol�t�s�ra szolg�l, amennyiben t�l er�s, k�rt okozhat a g�g�ben, a l�gcs�ben vagy a h�rg�kben.

A k�h�g�s k�roktani diagnosztik�j�nak elemei
- Az egyed kora.
- Fajta.
- A k�h�g�s gyakoris�ga: sz�netekkel vagy folyamatosan.
- A k�h�g�s er�ss�ge: er�s (garat, l�gcs�, nagy h�rg�k) vagy gyenge (kis h�rg�k).
- A k�h�g�s jellege (k�pet van vagy nincs)
- T�rs�that� betegs�gek (sz�v-, em�szt�szervi vagy idegrendszeri panaszok)
- Kiv�lt� k�r�lm�nyek: meger�ltet�s, nyel�s stb.
- T�rs�t�s bizonyos k�rnyezethez: por stb.

Nincs ok n�lk�li k�h�g�s
A k�h�g�s egy t�net. A l�gz�szervek ny�lkah�rty�j�nak irrit�ci�j�t vagy gyullad�s�t mindig okozza valami. Az ok felismer�se alapvet� fontoss�g�, �s meg kell el�znie b�rmilyen alkalmazott gy�gym�dot. Az esetek t�bbs�g�ben elegend� a klinikai vizsg�lat a k�h�g�s ok�nak meg�llap�t�s�ra. Ennek ellen�re kieg�sz�t� vizsg�latokat is el kell v�gezni, mint p�ld�ul v�rvizsg�latot, a mellkas megr�ntgenez�s�t, az �r�l�k anal�zis�t (az esetlegesen el�fordul� parazit�k miatt). Kr�nikus �s a gy�gym�dokkal szemben rezisztens k�h�g�s eset�n t�d�t�kr�z�sre is sor ker�lhet, aminek sor�n mg lehet �llap�tani a parazit�k, egy l�gcs�- esetleg h�rg�daganat, vagy valamilyen fejl�d�si rendelleness�g jelenl�t�t. Ezen k�v�l a vizsg�lat sor�n az esetleges tov�bbi bakteriol�giai vagy citol�giai vizsg�lathoz is lehet vizsg�lati anyagot venni. Ezeknek a vizsg�latoknak az eredm�nyeit�l f�gg a diagn�zis �s a gy�gym�d.

Fiatal kuty�n�l
A fiatal kuty�n�l a k�h�g�st gyakran a b�lben l�v� parazit�k okozhatj�k (ors�f�reg vagy Toxocara canis) vagy valamilyen v�rusos betegs�g (kennel k�h�g�s). Ritk�bban fordul el�, hogy a k�h�g�s oka a g�gef� vagy a l�gcs� velesz�letett rendelleness�ge. Kiv�teles esetekben a k�h�g�st az id�nk�nt a nyel�cs� z�r�izm�nak nem kell� m�rt�k� nyit�s�b�l ered� nyel�si neh�zs�g vagy a nyel�cs� abnorm�lis kit�gul�sa miatti „f�lrenyel�s” okozza. Ez ut�bbi miatt �tel ker�lhet a l�gcs�be, �s azt vissza kell �klendezni.

Feln�tt kuty�n�l
A kifejlett egyedn�l a k�h�g�snek a t�d�, annak a h�rg�inek betegs�ge vagy kardiol�giai oka lehet. A sz�vbetegs�g okozta k�h�g�s az id�s egyedekn�l gyakori. A baloldali sz�vel�gtelens�g vagy az �ltal�nos sz�vel�gtelens�g el�seg�ti a t�d� �d�ma kialakul�s�t, ami a k�h�g�st okozza.

Gondos gy�gykezel�s
Ezek a p�ld�k megmutatj�k, hogy a k�h�g�s egy t�net, az ok�t gondosan ki kell vizsg�lni �s gy�gy�tani, mert a kezel�sn�l vannak s�lyosan ellenjavallt gy�gyszerek is.

A k�h�g�s f�bb okai a kuty�n�l
Fizikai okok
 -T�l szoros nyak�rv
 -Idegen testek bel�gz�se
 -Nyel�cs�ben vagy em�szt�rendszerben l�v� anyagok bejut�sa a l�gcs�be
 -Por bel�gz�se
 -L�gcs�szonda (altat�s) behelyez�se ut�n �rzett irrit�vi�.
K�miai kiv�lt� okok
 -Izgat� g�zok
 -F�st �s kip�rolg�sok (cigarettaf�st)
Velesz�letett rendelleness�gek
 -L�gz�szervi �sszeoml�s (Yorkshire-terrier, uszk�r)
 -G�gef� rendelleness�ge
V�rus
 -Adenovirus I
 -SV5 parainfluenza-v�rus
 -Kutyaherpesz v�rus
- Szopornyica v�rus
Bakt�rium
 -Specifikus cs�r�k: bordetella bronchiseptica
 -Nem specifikus bakt�riumok
Parazit�k
 -Filarodies osleri
 -Dirofilaria immitis
 -Toxocara canis
Sz�vbetegs�g
 -Baloldali vagy �ltal�nos sz�vel�gtelens�g
Nyirokmirigyek
 -A l�gcs� �s a h�rg�k nyirokmirigyeinek megnagyobbod�sa
Daganatos betegs�gek
 -A l�gcs�ben �s a h�rg�kben l�v� daganat
 -A l�gcs� �s a h�rg�k nyirokmirigyeinek daganata