A kuty�k egyform�n �r�mmel reag�lnak mind a szellemi, mind a fizikai ingerhat�sokra. K�v�ncsiak �s rendk�v�l �lvezik az emberek t�rsas�g�t. Kuty�nkkal folytatott j�tszadoz�ssal el�zhetj�k unalm�t, norm�lis mederbe terelhetj�k term�szetes mozg�s ig�ny�t �s cs�kkenthetj�k destrukt�v tev�kenys�g�t. A j�t�k sor�n kifejtett fegyelmez�ssel vezet� szerep�nk is meger�s�dik.

J�t�kok dob�koronggal :A korong elkap�sa �s visszavitele gazd�j�hoz igen izgalmas j�t�k, akt�v, eg�szs�ges kuty�k sz�m�ra, b�r fizikailag meger�ltet�, s�t vesz�lyes is lehet id�sebb vagy t�ls�lyos �llatok eset�ben.

Labd�z�s :Ezzel az egyszer� elkap�si �s elereszt�s j�t�kkal lem�rhet� a kutya reakci�k�szs�ge �s engedelmess�gre val� hajland�s�ga. A labd�t ne a kutya fel� hanem ellenkez� ir�nyba dobjuk. A kutya fel� t�rt�n� dob�s vesz�lyes, mert ha elkapja k�nnyen lenyelheti.

�gyess�gi j�t�kok :Tan�tsuk meg kuty�nkat �gyess�gi j�t�kokra. Sok klub rendez versenyeket ezekb�l a j�t�kokb�l �s az ezeken val� r�szv�tel mind nek�nk, mind kuty�nknak �lvezetes lehet.

B�j�cska :A b�j�csk�val felm�rhetj�k kuty�nk szellemi k�pess�g�t �s szagl�s�t. Egy m�s v�ltozatk�nt tan�tsuk meg neki, hogy bizonyos elrejtett t�rgyakat, p�ld�ul kulcsk�szletet, p�nzt�rc�t, cip�t vagy papucsot kutasson fel, de ne csak utas�t�sunkra.

H�zogat�sdi :Csak akkor j�tszunk ilyen cib�l�s j�t�kot, amikor a kutya m�r megtanulta, hogy a t�rgyat vez�nysz�ra eleressze. Ne j�tszunk „sz�jba vehet�” j�t�kokkal olyan kuty�kkal, melyekben er�s a birtokl�si v�gy, mert agressz�van reag�lhatnak.

Szagk�vet�s :Sok kutya, k�l�n�sen a nyomk�vet�k nagyon �lvezik azt a szellemi koncentr�ci�t, melyet valamely szagnyom k�vet�se okoz sz�mukra. Megfelel� csap�st hagyhatunk, ha �ts�t�lunk egy fuves helyen, �s a v�g�n jutalmat helyez�nk el.

Kocog�s :Az eg�szs�ges kuty�k rendszeres testmozg�st ig�nyelnek, ha megtan�tjuk, hogy kocog�skor engedelmesen k�vessenek benn�nket, ez egyar�nt �r�mteli kedvtel�s lehet mindk�t f�l sz�m�ra